Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Értéktőzsde közös tulajdonában lévő KELER Központi Értéktár
Zrt. (KELER), – amely egyetlen magyarországi központi értéktárként biztosítja a hazai tőkepiac
háttérrendszerének működését – az előző hétvégén sikeresen élesítette új értékpapír-kiegyenlítési
rendszerét.

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a KELER, amely egy több éve tartó, átfogó program (KELER
Szolgáltatásfejlesztési Program, KSZP) keretében 2021. december 6-án elindította az új értékpapír-
kiegyenlítési rendszerét.

A KELER rendszerében teljesülnek a bankok és befektetési szolgáltatók közötti értékpapír tranzakciók
(kiegyenlítések), amelyek végeredményeképpen valamennyi befektetőhöz eljutnak az értékpapírok és
pénzek, legyen szó akár tőzsdei, akár tőzsdén kívüli (ún. OTC) ügyletekről, vagy új kibocsátásokról.
„Több évig tartó kulcsfontosságú fejlesztés első szakaszának sikeres hétvégi élesítésén van túl a KELER,
amelynek révén az elmúlt évtizedek legnagyobb szabású informatikai rendszer fejlesztése valósult meg.”
mondta Demkó-Szekeres Zsolt, a KELER vezérigazgatója.

„A program fő célja volt, hogy hazai, részben saját fejlesztői-szállítói háttérrel, új fejlesztési alapokra
építve hozzunk létre egy hatékonyan működő, korszerű informatikai infrastruktúrát, amely azon túl, hogy
biztonságos és egyszerűbben üzemeltethető, eleget tesz a szabályozói elvárásoknak is és egyúttal
biztosítja a KELER egységes, európai sztenderdek szerinti működésének feltételeit is.”

Az új rendszer élesítésével megvalósult azoknak a szolgáltatási elemeknek a jelentős része, amelyeket
elsősorban a központi értéktárakat, és ehhez kapcsolódóan a kiegyenlítési fegyelmet szabályozó európai
uniós rendeletek (CSDR, SDR) előírásai tettek szükségessé, amelyek alapvetően meghatározzák a KELER,
illetve azon túlmenően a tőkepiac többi szereplőinek működését is, mivel egyes rendelkezései
közvetlenül a KELER ügyfeleit is érintik.

Az új értékpapír-kiegyenlítési rendszer azonban csak az első lépés volt a program keretében, mivel 2022.
február elsejétől kezdve további elemekkel bővülnek a központi értéktár funkciói. Jövő februártól
kezdődően jogszabályilag kötelezően alkalmazni kell a pénzbírságokat a KELER résztvevői körében
történő meghiúsult kiegyenlítések után és a kiegyenlítési fegyelem erősítése érdekében további
adminisztratív intézkedések (adatszolgáltatás, nyilvántartások kezelése) szükségesek.

A vezérigazgató végezetül hozzátette:
„Köszönetemet fejezem ki valamennyi ügyfelünknek, szállítóinknak, partnereinknek, továbbá
tulajdonosainknak és munkatársaimnak a KSZP keretében tanúsított folyamatos támogatásukért és
együttműködésükért, amellyel lehetővé tették a KELER sikeres megújulását! A jövő évben folytatjuk
fejlesztéseinket és stratégiánk megvalósítását, amellyel támogatjuk a hazai tőkepiac fejlődését!”

Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt, mindkettő 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Míg a bruttó bérek a vállalkozások körében nyolc, a költségvetésben 9,4 százalékkal nőttek. Január óta a reálkereset 3,9 százalékkal emelkedett a 4,4 százalékos infláció mellett.

A növekedés szerkezete a korábbiaknál némileg kiegyenlítettebbé vált, miután közelített egymáshoz az állami és az üzleti szféra keresetemelkedése – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette, szeptemberben az átlagbér növekedési ütemének emelkedése egyértelműen a versenyszférára vezethető vissza, amely gyorsult az előző hónaphoz képest, miközben az állami szféráé lassult. Ezzel együtt továbbra is inkább a kisebb súlyú ágazatokban átlag feletti a bérnövekedés: ilyen a bányászat vagy éppen az építőipar, továbbá az információ-kommunikáció és az ingatlanügyletek területe. Hosszú idő után a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban is átlag felett, közel 10 százalékkal nőtt az átlagkereset. Egyértelműen azok a szektorok járnak élen, amelyekben a munkaerőhiány erős gazdasági teljesítménnyel párosul – állapította meg az elemző.

Virovácz Péter szerint jövőre a bértorlódás és a munkaerőhiány miatt akár a vártnál is jobban emelkedhetnek a munkaerőköltségek. Nem zárható ki, hogy a magas bérnövekedésből akár az ideinél is jóval nagyobb szeletet hasít majd ki az infláció. Az elemző az idei átlagosan 5 százalékos infláció után jövőre 4,8 százalékossal számol.

A 4iG Nyrt. reggeli tájékoztatása szerint az átvilágítás befejezését követően végleges adásvételi szerződést írt alá az RCS & RDS csoporttal a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai, azaz Invitel Zrt. az I TV Zrt. és a DIGI Infrastruktúra Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásáról.

A tranzakció értéke 625 millió euró, megközelítőleg 232 milliárd forint. A tranzakció a tervek szerint januárban zárulhat le, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyását követően. 

A DIGI a magyar vezetékes hang, internet és televíziós piac második helyét foglalja el. Az előfizetői végpontig kiépített optikai hálózatának (FTTH – Fiber to the home), megerősített gerinchálózati és műholdas infrastruktúrafejlesztéseinek köszönhetően az ország bármely pontján képes szolgáltatni. A médiavállalat saját gyártású televíziós csatornákkal is rendelkezik, sportadói mellett további négy tematikus csatornával van jelen a televíziós műsorszolgáltatók között. 

A DIGI 2019 májusában indította el mobiltávközlési szolgáltatását Magyarországon. A vállalat 2300 saját tulajdonú bázisállomással rendelkezik, a DIGIMobil szolgáltatás a lakosság több mint 90 százalékának biztosít kültéri mobillefedettséget. A hazai szolgáltatók között elsőként, a régióban pedig elsők között indította el Magyarország jelenleg leggyorsabb lakossági internetszolgáltatását, 10 Gbit/s sávszélességgel. 

A DIGI megvásárlása fontos lépés az állami és magántőke egyesítésével létrejövő stratégiai távközlési és telekommunikációs infrastruktúra-szolgáltató vállalat létrehozásában, amelynek platformtársasága az Antenna Hungária lesz a felek augusztus végi bejelentésének megfelelően. A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodás értelmében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja majd telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A fúzió eredményeként új regionális távközlési holdingvállalat jön majd létre, amelynek hazai érdekeltségei (Antenna Hungária, DIGI, Invitel, Invitech, AH NET) a nyugat-balkáni régióban folyamatban lévő akvizícióknak köszönhetően, további távközlési vállalatokkal egészülhetnek ki. 

„A DIGI megvásárlása több szempontból is meghatározó stratégiai előrelépést jelent társaságunk számára. Az RCS & RDS médiakonszernnel kötött megállapodásnak, illetve az elmúlt időszakban a telekommunikációs iparágban végrehajtott hazai- és nemzetközi akvizícióinknak köszönhetően egy új regionális távközlési csoport alapköveit raktuk le az elmúlt nagyjából egy éves periódusban. Az akvizíciókkal jelentősen megerősítjük piaci pozícióinkat az infokommunikációs szektorban, és a legnagyobb távközlési vállalatok közé lépünk Magyarországon is. A távközlés, illetve a távközlési infrastruktúra területén eszközölt befektetéseink a DIGI csúcstechnológiás optikai és mobiltávközlési infrastruktúrájával kiegészülve új szintre emelik a 4iG csoport lehetőségeit a hazai és a régiós lakossági, illetve üzleti ügyfelek kiszolgálásában” – hangsúlyozta a megállapodás kapcsán Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója.

Növekedett a magyar lízingpiac az idén: a harmadik negyedév végén a finanszírozott összeg 512 milliárd forintra emelkedett, azaz 14,5 százalékkal nőtt. A bővülés azonban elsősorban az eszközök, köztük a járművek drágulásával magyarázható, az új szerződések száma ugyanis mindössze 1 százalékkal emelkedett - közölte a Magyar Lízingszövetség. A járvány okozta bizonytalanság ellenére a lízingfinanszírozás iránt lenne kereslet, de a globális ellátási problémák, a chiphiány miatt akadozó jármű- és egyéb gép-szállítások miatt sokszor nem áll rendelkezésre az adott eszköz. A lízingvállalatok remélik, hogy minél előbb normalizálódik a helyzet és utána a fokozódó beruházási kedv új lendületet ad a lízingpiacnak és a magyar gazdaságnak. Kiemelt szerepet kaphatnak a finanszírozásban a Széchenyi Kártya Program Go! keretében elérhető, államilag támogatott lízingkonstrukciók.  

Első látásra jelentős növekedést ért el a magyar lízingpiac az idén, ám a részletes adatokból egyértelműen láthatóak a járvány okozta ellátási problémák és a bizonytalanság. A harmadik negyedév végére a finanszírozott összeg elérte az 512 milliárd forintot, ami 14,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 446 milliárdos összeget. Ez azonban így is 7 százalékkal marad el a járvány előtti, 2019 első kilenc hónapjában elért 550 milliárd forintos szinttől. Tehát a relatíve alacsony bázis is befolyásolja a számokat. Az új szerződések száma gyakorlatilag változatlan, alig haladta meg a 60 ezer darabot, és jelentősen, 17 százalékkal elmarad a 2019-es szinttől. Ebben a tekintetben a lízingpiac a 2016-17-es évek volumeneire süllyedt.   

Masszív drágulás 

„A kihelyezések és a szerződés szám közötti jelentős eltérés több tényezővel magyarázható. Részben az eszközök, ezen belül az autók és más járművek drágulása játszik ebben szerepet. Ezt mutatja, hogy az egy szerződésre eső finanszírozott összeg és bruttó gépérték folyamtaosan növekszik. Az új szerződéseknél látható visszafogott növekedés továbbá a bizonytalansággal, óvatossággal is magyarázható. A járvány újabb és újabb hullámai miatt sok cég és magánszemély még kivár” - értékelte az adatokat Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke. A lízingpiacon látható felemás helyzetet ismertetve hozzátette: „Vannak azonban cégek, amelyek beruháznának új eszközökre, így keresletet is látnak a lízingvállalatok, ám sok esetben a globális ellátási láncokban kialakult problémák, köztük a chiphiány miatt nem mindig áll rendelkezésre az adott eszköz, jármű, amit finanszírozni lehetne.” 

A retail, vagyis a személy- és kishaszongépjármű finanszírozás esetében a finanszírozott összeg meghaladta a 197 milliárd forintot az idei év első kilenc hónapjában, ez közel 17 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, a járványhatás miatt viszonylag alacsony bázisértéket, ugyanakkor 2019-hez képest 1 százalékos visszaesésnek felel meg. A flottafinanszírozást kevésbé érintették a járműpiaci problémák, a 69 milliárd forintot meghaladó finanszírozott összeg éves szinten 26 százalékos növekedésnek felel meg, és megközelíti a 2019 azonos időszakát. “A flottafinanszírozás a lízingpiac egyik legstabilabb, leginkább válságálló szegmense. A nagyobb flottát működtető cégek rendszeresen, előre meghatározott időben cserélik a járműveiket, így ezekre a beszerzésekre kevésbé van hatással a krízis. Igaz, az ellátási problémák miatt elképzelhető, hogy a korábbinál több idő alatt érkeznek meg az új ‘flottatagok’ az egyes cégekhez” - tette hozzá Zs. Nagy István. 

Teherautók, agrárgépek és a többiek 

A lízingpiac számára szintén kulcsfontosságú nagyhaszongépjármű-finanszírozási szegmens 100 milliárdos kihelyezést ért el az első háromnegyed évben, ami a tavalyi 75 milliárddal szemben jelentős emelkedést mutat. Azonban az egy évvel korábbi 125 milliárd körüli összegtől elmarad, tehát a nagyhaszongépjárműveknél is még bőven a járvány előtti szint alatt maradt a finanszírozott összeg.  Az agrárgépfinanszírozás abból a szempontból kivétel, nagyon stabil képet mutat. Az elmúlt három év első  kilenc hónapjában mindig 70 milliárd feletti kihelyezés történt, köszönhetően  a mezőgazdasági vállalatok beruházási kedvének, a pályázatoknak és a kedvezményes finanszírozási programoknak. elsősorban a jegybanki NHP hatásának. Örvendetes, hogy az NHP kivezetése ellenére is sikerült tartani egyelőre a korábbi évek ütemét. Az építőipari bővülés is látható a lízingpiacon, az építőgépek esetében a finanszírozott összeg az idén meghaladta a 22 milliárd forintot, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, de 14 százalékos pluszt jelent 2019-hez képest is.

„Az összkép tehát vegyes a már említett ellátási gondok miatt, de bízunk abban, hogy mielőbb rendeződik a globális helyzet és így új lendületet kaphat a lízingpiac is. Fontos azonban, hogy a járműveknél nem várható az árnövekedés leállása, tehát a korábbi évekhez képest magasabb áron kerülnek piacra, és ez elsősorban a magánszemélyek esetében negatív hatást gyakorolhat az autópiaci keresletre. Egyúttal eredményezheti azt is, hogy a vevőjelöltek, legyen szó cégekről vagy magánszemélyekről például olcsóbb márkákra vagy használtra váltanak” - fogalmazott Zs. Nagy István. 

Belelapoztak a gyártók a legrosszabb forgatókönyvekbe is, a rekordszintű energiaárak olyan mértékben drágíthatják meg a termelést, amit a piac már nem fizet meg. Uniós szintű beavatkozásra lenne szükség az eszkalálódó probléma megfékezésére.

Gyárleállásokhoz vezethet az építőanyag-gyártóknál a rekordszintű energiaár-emelkedés, ami az építőiparban olyan mértékű költségnövekedést és ellátási problémákat okozhat, amit meg sem közelítenek a tavalyi és idei alapanyag-ellátási gondok – mondta a VG-nek Járomi Judit, a legnagyobb európai tetőcserépgyártó cégcsoport, a Terreal-Creaton magyarországi cégének, a Creaton South-East Europe (SEE) Kft.-nek az ügyvezetője.

A villamosáram-költségük 100 százalékkal lesz magasabb, a földgázbeszerzés pedig 30-50 százalékkal kerül többe, mint egy éve, miközben a szén-dioxid-kvóta ára is megduplázódott. Mindezek ellenére a Creaton SEE Kft. nem tervezi a gyártás leállítását a lenti gyáregységeiben

 – tette hozzá az ügyvezető.

Mivel mindeközben az energia folyamatosan és drasztikusan drágul tovább, szerinte az építési termékek piacán az önköltség emiatt olyan mértékben megemelkedhet, amit már nem lehet majd érvényesíteni a fogyasztói árakban, mert a végfelhasználók nem fizetik meg.

Egy esetleges krízis reális lehetőségével a gyártók csak nemrég, szeptemberben szembesültek, azóta már a legrosszabb forgatókönyvekbe is belelapoztak, és nem csak az építőanyagok és az építési termékek gyártásánál.

Ez az ágazat a legnagyobb energiaigényűek közé tartozik, ezért a Creaton magyarországi kerámiacserép-gyártó üzemében is további energiahatékonyság-növelő beruházásokra készülnek, párhuzamosan a termelési kapacitás bővítésével, miután az építőipari termelés évek óta két számjegyű  növekedést produkál Magyarországon.

A konjunktúra tartósnak és számottevő mértékűnek ígérkezik, a Creaton Lentiben működő üzemének új egységét a múlt hónapban adták át. Az 1,17 milliárd forintos, negyedrészt államilag támogatott beruházás révén csaknem 42 millió darab cserép előállítására lett képes a gyár. A Lentiben épült üzem jelentős részben robotizált, a 230 dolgozót a régiós átlag felett fizetik meg, ezért a fluktuáció a 2004-es és a 2008-as gyárépítés óta alig 1 százalék csupán. Pedig a közeli országhatárok miatt jókora elszívó hatása van az euróban fizető szlovén, osztrák és horvát cégeknek is.

A 11 országot ellátó Creaton SEE Kft. 73 százalékban exportra termel, a tavalyi 14,5 milliárd forintos árbevételének csaknem egyharmadát adó magyar piac bővülése uniós átlag feletti, idén 25 százalékos mértékű lehet – mondta Járomi Judit, hangsúlyozva a kormányzat keresletélénkítő intézkedéseinek jótékony hatását. A magyarországi forgalom 65 százaléka a felújítási piacról származik, az új építkezések aránya szignifikánsan nem nőtt, de nem is csökkent az idén. A Creaton nagyon erős a felújítási piacon, a köz- és magánépületek aránya a megrendeléseikben 80-20 százalékot tesz ki. Az uniós pénzekkel is támogatott műemlék-felújítások, középület-korszerűsítések, az önkormányzati intézmények, a templomfelújítások, a sportcsarnokok és tanuszodák, vagyis mindazok a nagy projektek, amelyek felújítása épp most zajlik, jókora keresletet generáltak.

A Creaton lenti gyárai az év 365 napján, négy műszakban, folyamatosan, százszázalékos kihasználtsággal működnek, a potenciális kapacitásbővítés terveit azonban az energiapiaci krízis kérdésessé teheti.

Ördögi kör, de az egyre égetőbb energiahatékonysági beruházások is pont az energiaárak emelkedése által okozott finanszírozási problémák miatt hiúsulhatnak most meg az ágazatban

– foglalta össze a rendkívül aggasztó helyzetet Járomi Judit.

Éles ellentétek láthatóak a világgazdaságban: a koronavírus-járvány okozta sokk után megindult az élénkülés, a fejlett országokban a szolgáltatások kaptak nagy lendületet, a fejlődő gazdaságok közül pedig az exportorientáltaknak kedvez a helyzet. Ugyanakkor a tempós növekedésnek gátat szabnak az ellátási és termelési láncokon belül kialakult problémák, melyek felhajtják az árakat, ezáltal megnehezítik az értékesítést – áll a Coface elemzésében. A hitelbiztosító szakértői szerint a globális gazdaságot jellemző tényezők feszülnek egymásnak Magyarországon is és az infláció szempontjából kulcskérdés, hogy a fogyasztók, köztük a háztartások meddig hajlandóak megfizetni a magasabb árakat. Összességében azonban a kedvezőbb tényezők vannak többségben, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot, így az eddigi A4 helyett mostantól A3-as kategóriába tartozik, csakúgy, mint Szlovákia, Csehország vagy éppen Lengyelország.  

Folytatódott a globális gazdaság talpra állása, a koronavírus-járvány okozta hanyatlás után az idei harmadik negyedévben. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában többek között az oltási programok segítettek elkerülni a szigorú kijárási korlátozások új hullámát, és várhatóan megelőzhető lesz a tavalyi lezárások megismétlődése. Ennek ellenére a járvány még továbbra is kockázatot, bizonytalanságot okoz az alacsonyabb oltási arány miatt több fejlődő országban. Különösen az alacsonyabb jövedelemmel bíró országok tekintetében továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal szemben ellenálló változatok jelennek meg, ez pedig visszafoghatja az ottani gazdasági fejlődést, s ezen keresztül a világgazdasági bővülésre is hatással lehet – olvasható a Coface hitelbiztosító legújabb, harmadik negyedéves világgazdasági elemzésében, amelyből kiderül, hogy a kedvezőbb tényezők túlsúlya miatt a cég felminősítette a magyar gazdaság országkockázati besorolását. 

Ellentét a világgazdaságban 

A globális gazdaság növekedést mutat, részben a feldolgozóipar élénkülése, az elektronikus eszközök és alapanyagok iránti kereslet felfutása miatt. Az ágazati tendenciákat tekintve azokban az országokban, ahol a legmagasabb az oltási arány, a korlátozások enyhítése magával hozta, hogy a lakossági fogyasztás olyan fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások felé tolódik el, mint a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szabadidős tevékenységek. A turisztikai ágazat ugyanakkor továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe. 

Az elektronikai eszközök piacának bővülése elsősorban Dél-Koreának és Tajvannak kedvez. Szintén jó helyzetben vannak a kulcsfontosságú nyersanyagokat exportáló országok, köztük Oroszország, Ukrajna, Dél-Afrika, Chile, Algéria, amelyek a nyersanyagok globális drágulásából is hasznot húznak. Pont ez a drágulás, azaz a nyers- és alapanyagok árának jelentős emelkedése viszont a kínálati oldalon komoly kockázatot jelent a világgazdaság számára. A gazdagabb háztartások a pandémia első hullámainak lecsengése után megtakarításaikból vásárolni kezdtek, ez a lakossági fogyasztás gyors fellendülését eredményezte, ám a hirtelen megnőtt kereslet hiányt okozott a termelési és ellátási láncban, ami rontja az üzleti hatékonyságot. Az alapanyagokért és a termeléshez szükséges árukért folytatott verseny erős, globális szinten korlátozza az ipari termelést, és bizonyos esetekben hatással van az eladásokra is. Különösen igaz ez a félvezetőhiányra, amely a fejlett és a fejlődő gazdaságokban az iparágak széles skáláját érinti az autóipartól az információs és kommunikációs szektorig. 

A globális szinten látható áremelkedés eredményeként világszerte felgyorsult az infláció. Az eurózónában 13 éve nem látott szintre, 3,4 százalékra nőtt, az Egyesült Államokban ugyancsak 13 éves szintre, 5,4 százalékra emelkedett az árindex. A Coface szakértői szerint a fejlett országokban várhatóan hamarosan a csúcsára ér az infláció, de a kockázatok várhatóan tovább növekednek majd. Az inflációs helyzetet bonyolíthatják a munkaerőhiányról szóló jelentések, mivel a vállalkozások kénytelenek magasabb fizetést kínálni az üres álláshelyek betöltésére, a munkaerőköltségek növekedése pedig további inflációs nyomást jelenthet. A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy a költségvetési politika a fejlett országokban vállalkozásbarát marad, emellett a különböző országokban kormányzati programok támogatják a vállalkozásokat. Az Egyesült Államokban a további fiskális lépések még bizonytalanok, mivel Joe Biden elnök gazdasági menetrendjének kulcsfontosságú részeit a kongresszus még nem hagyta jóvá. A globális gazdaság szempontjából fontos, hogy Kína gazdasága 2021 második felére a lassulás jeleit mutatta. A harmadik negyedévben a GDP mindössze 4,9 százalékkal nőtt éves szinten, ez pedig a leglassabb ütem 2020 harmadik negyedéve óta. Negyedéves viszonylatban az aktivitás mindössze 0,2 százalékkal emelkedett és a Coface szerint továbbra is visszafogott marad a kínai gazdaság.  

Felminősítés Magyarországnak 

A Coface-elemzés szerint Magyarország tekintetében egyértelműen párhuzam vonható a világban látható pozitív és negatív tényezőkkel. A szinte egy időben zajló folyamatok is mutatják a világgazdaságra jelenleg jellemző hektikus kilengéseket. Továbbra is erősödő kereslet jellemző a gazdaságra, de a kínálati oldal ezzel sok területen nem tud lépést tartani - jó példa a járműipar. A világgazdaságban tapasztalható áremelkedés pedig a magyarországi inflációt is felpörgette, s  felfelé húzza az árindexet a munkaerőhiány, a béremelkedések, valamint az üzemanyagárak drasztikus drágulása.  

A hitelbiztosító szakértői úgy vélik, hogy a nemzetközi energiaválság, amelynek eredményeként a gáz és a villamos energia ára rövid időn belül a többszörösére emelkedett, a legtöbb gyártó cég anyagköltségeit jelentősen megnövelte. Emiatt több cég akár azonnali leállásra is kényszerülhetett, amely első körben magában hordozhatja a késve fizetések elszaporodását, később pedig csődközeli helyzetekhez,  csődhullámhoz vezethet. „Egy biztos, aligha van olyan szektor, amelyet ne érintene, s ebben a helyzetben az ipari szereplők is, akár átmeneti támogatásra szorulhatnak. Az ellátási láncban kialakult problémákra a monetáris, azaz a jegybanki eszközök kevésbé hatékonyak, így szakmai egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy továbbra is tempós növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság” – mondta Ficsor Dezső, a Coface Magyarország vezető elemzője.  Hozzátette: A folyamatos növekedésnek tehát ára van, s, hogy ezt az árat a fogyasztók meddig hajlandóak, meddig tudják megfizetni szintén kulcskérdése az elkövetkező időszaknak. 

Összességében Magyarországon bár vannak kockázatok, a kedvezőbb tényezők vannak túlsúlyban, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot. Az eddigi A4 helyett mostantól már A3-as kategóriában tartja nyilván a hitelbiztosító Magyarországot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Coface elfogadhatónak tartja a magyar üzleti szférában lévő kockázatokat, míg az A4-es kategória alapján csak méltányolható volt ez a rizikó. Magyarország a felminősítés utáni A3-as osztályzatával ugyanabban a kategóriában van, mint a régiós versenytársak: Szlovákia, Csehország és Lengyelország szintén ilyen besorolást kapott a hitelbiztosítótól. A jobb kockázati besorolás segíti az üzletfelek egymás közötti szállítói hitelezéseit, jobb fedezeti arányokat biztosíthat a vállalatok belső és külső finanszírozási lehetőségeihez. A hitelbiztosító az országok minősítésénél a következő kategóriákat különbözteti meg: az A1-es osztályzat a legjobb, majd következnek a gyengébb osztályzatok, az A2-es, A3-as, A4-es. Majd jön a B, a C és a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetében. Fontos megjegyezni, hogy a Coface a nagy hitelminősítő cégeknél (S&P, Moody’s, Fitch) jóval szélesebb skálán mozgó osztályzatokat alkalmaz.

A rövid és hosszú távú megtakarítások felértékelődtek a koronavírus-járvány hatására: mindenki, így a fiatalok számára is világossá vált, hogy egy hirtelen jött változás esetén jól jön az addig felhalmozott tartalék - közölte a K&H a takarékossági világnap alkalmából. A megtakarítások piacán új trendek jelentek meg: egyre nagyobb szerepet kapnak a fenntartható, zöld pénzügyi megoldások. A bankoknak fontos feladatuk, hogy a legfiatalabbaknak is bemutassák, miért fontosak a környezetbarát megoldások. 

Bár a fiatalok körében az elmúlt években egyre fontosabbak a különféle megtakarítási formák, többségük még mindig otthon a „párnacihában” tartja a pénzét. Az Állami Számvevőszék a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról készült felméréséből az derült ki, hogy a 18-25 év közötti diákok többsége, 89 százaléka már rendelkezik valamiféle megtakarítással. Mivel azonban élethelyzetükből fakadóan folyamatosan szükségük van a rendelkezésükre álló erőforrásokra, ezért jellemzően a rövidtávú megtakarítási formákat részesítik előnyben. A nők esetében első helyen van az otthon, jól elrejtett helyen tartott megtakarítás, a férfiaknál első helyen a folyószámla van. 

Nem középiskolás fokon  

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók pénzügyi tudásszintje és kockázatkezelő képessége javuljon, az oktatás-nevelés során nagyobb figyelmet kell szentelni a pénzügyi ismeretek oktatásán túl azok gyakorlati alkalmazására, illetve a befektetési és vállalkozási ismeretek oktatására – már általános és középiskolás korban is. 

Nem véletlenül ennek a korosztálynak dolgozta ki a K&H Vigyázz, kész, pénz! elnevezésű vetélkedőjét, amelynek keretében az általános és középiskolás diákok megismerkedhetnek a különböző befektetési és megtakarítási formákkal; a környezetbarát, digitális készpénzmentes megoldásokkal, valamint azzal is, miért érdemes időben megkezdeniük a takarékoskodást. A verseny első fordulójában résztvevő 3-5 fős csapatoknak például korosztálytól függően befektetési, hozam és kamatos kamat számításokat is meg kell oldaniuk. 

Zöldre váltanak? 

Ahogy világszerte szinte az összes területen, így a pénzügyek és a megtakarítások piacán is egyre népszerűbbé válnak az zöld, azaz fenntartható, környezetbarát megoldások. “A fiatalok körében is fontos tudatosítani, hogy amennyire lehetséges, tegyék zöldebbé a szokásaikat. Ami a bankolást illeti, az otthoni „malacpersely” helyett használjanak bankkártyát, a kiadásaikat pedig környezetbarát módon tervezzék meg” - mondta Horváth Magyary Voljc Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. Érdemes nekik bemutatni, hogy az élelmiszer- vagy akár ruhavásárlásnál a fenntarthatósági szempontok alapján is lehet választani, vagy újrahasznosítható csomagolású terméket preferálni. A családi költségvetés megtervezésébe is hasznos bekapcsolódniuk a gyerekeknek, de akár a spórolásnál is előtérbe lehet helyezni a zöld szempontokat: ma már vannak olyan megtakarítási formák, amelyeknél kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság, például olyan befektetések, amelyek célkeresztjében a környezettudatos cégek állnak és ezek teljesítményének köszönhetően gyarapodik a félretett pénz. A fiatalok számára a zöld pénzügyek kulcsfontosságúak, hiszen a klímaváltozásból adódó jelenlegi kockázatok mindenki jövőjét, különösen az ő felnőtt éveiket érintik – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

Jelentős előrehaladást ért el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2021. november 3-án. A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól - adta hírül az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Írja a napi.hu.

A lízing szélesebb körben történő megismertetéséért, valamint a pénzügyi edukációban végzett kiemelkedő munkájáért Malkócs Tamás, a K&H lízingüzletágának szakemberét választották meg az év lízingszakemberének - közölte a Magyar Lízingszövetség. A lízingpiacon közel húsz éve különböző vezetői beosztásban dolgozó Malkócs Tamás a jövőben még nagyobb szerepet szánna az oktatásnak, ezen belül az e-learning megoldásoknak annak érdekében, hogy a lízing, mint finanszírozási forma a gazdaság minden szereplője számára alternatíva legyen.  

A pénzügyi tudatosság javításában kiemelt szerepet játszik a megfelelő oktatás, erre a területre a magyar lízingpiac is egyre nagyobb figyelmet fordít. Ezt a munkát a Magyar Lízingszövetség oktatási bizottságának vezetője - egyben a K&H Bank Lízing Üzletágának egyik vezetője - Malkócs Tamás koordinálja. Idén őt választották meg az év lízingszakemberének - írja a Lízing blog.